A szerzőről
Az imádságok szövegei a Međugorjéban szolgálatot teljesítő ferencesektől valók és mindnyájuk egyéniségét tükrözik. Az a közös mindegyikükben, hogy ezeket az imaszövegeket valóban mélyen átélték. Egyszerűek és az egyszerűségükben tömörek, lényegre törőek. Ezért könnyen olvashatóak és jó elmélkedni róluk. Nem azért íródtak, hogy tartalmukat fejtegessük, hanem az imádkozót szeretnék közelebb vinni a titokhoz, és meghívni annak imádására. Csak azt kívánhatjuk, hogy ez a könyvecske megkerülhetetlen olvasmánnyá váljon minden međugorjei zarándok számára.
Ezek a szövegek a hívő értelem és szív gyümölcsei, a Szűzanya jelenései és üzenetei ihlették és térdenállva születtek. A Szűzanya üzenteinek hívő értelemmel és szívvel való befogadása érett gyümölcsöket termett Fiának imádása által, amely az egyik legismeretebb jele Međugorje lelkiségének.
A könyvről
A međugorjei üzenetek újra és újra szentségimádásra hívnak bennünket. Nem „ájtatosságra”, hanem szeretetre, barátságra, Jézussal való egységre és örömre. Az ájtatosság megmarad a külsőség szintjén. A szeretet nem. A szeretet átfogja az egész embert. Akit csak felszínesen ismerünk, lehetséges, hogy nem szeretjük. Akit valóban ismerünk, azt nem lehet nem szeretnünk.
A Szűzanya azt mondta, hogy szüntelen imádásban éljünk. Ez nem azt jelenti, hogy szüntelenül az Oltáriszentség vagy a kereszt előtt vagyunk, hanem azt, hogy szívünk szüntelenül Isten után vágyakozik. A szentségimádás nem a választékos szavak kérdése, nem a magasztos, ájtatos vagy jól ismert imádságok ismételgetése, hanem élő kapcsolat az élő Istennel. Az imádságok szövegeit, amelyek ebben a könyvben találhatóak, meg írták nem előre, hanem az őszinte ima gyümölcsei, amelyeket a pap alázatosan megosztott a hívekkel. Pontosan ebben rejlik a međugorjei szentségimádások vonzereje.
Az imádás lényünk belső hozzáállása: Isten magasztossága iránti istenfélelem, Isten műveire való rácsodálkozás, vágyakozás Isten megismerésére és barátságára… Szívem róla mondta: „Keressétek az ő arcát! Igen, a te arcodat keresem Uram.” (Zsolt 27, 8). Az Ószövetségben Isten ezt mondja Mózesnek: „Arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon” (Kiv 33, 20). Mózes erre eltakarta arcát (Kiv 3, 6). Illés palástjával eltakarta arcát (1Kir 19, 13), Ezekiel arcra borult (Ez 1, 28).
Az Újszövetségben Isten egészen közelivé lesz, Jézusban felfedi előttünk arcát, de Isten marad, aki előtt a bölcsek is leborulnak: imádták a jászolban fekvő gyermeket (Mt 2, 11). Pál leesett a lováról, amikor Damaszkuszhoz közeledve beragyogta a Feltámadt Krisztus fényessége (Apcsel 9, 2). A Szűzanya arra hívott meg bennünket, hogy minél több időt töltsünk el imádságban és Jézus imádásában, hogy Ő átalakítson bennünket (2008. 03. 25.). A bölcsek földre borultak és azután más úton tértek vissza országukba (Mt 2, 11-12). Pál leesett a földre (Apcsel 9, 4) és a Jézussal való találkozás után drámaian megváltozott az élete.
Az imádság kapcsolat, ezért ezer formája van. Az imán keresztül teremtjük meg a szoros kapcsolatot Istennel, és ez a kapcsolat változtat meg bennünket. A belső és nem a külső hozzáállás a fontos. Az ima nem cél, hanem eszköz. Az imádságban Isten megváltoztat és megerősít, hogy támogassa azt, ami értékes és az evangélium szerinti bennünk. A változás nem egy pillanat alatt történik. Az ima és az ájtatosság nem fog használni nekünk, ha bizalommal teli hittel nem teremtünk élő kapcsolatot az élő Istennel.
Téma
A KERESZT ELŐTT
JÉZUS, GYÓGYÍTS MEG!
SZÍNRŐL SZÍNRE
Kiadó: ICMM
Szerző: Az imádságok szövegei a Međugorjéban szolgálatot teljesítő ferencesektől valók és mindnyájuk egyéniségét tükrözik.
Nyelv: magyar
Eredeti nyelv: horvát
Fordítás / Lektorálás: Sarnyai Andrea / Juhász Judit
A kiadás éve: 2023
Formátum: 195 x 120
Az oldalak száma: 168 (fotókkal)
